Érdekességek a Nobel-díjról
A Nobel-díjat a svéd kémikus és feltaláló Alfred Nobel alapította. Nobel 1895. november 27-én kelt végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a fizika, kémia, fiziológia és orvostudomány, továbbá az irodalom legjobbjai és az a személy, aki a békéért tett erőfeszítéseivel a díjat – és a vele járó, jelenleg kilencmillió svéd koronát (körülbelül 330 millió forintot, vagy 0,84 millió eurót) – kiérdemli.
Alfred Bernhard Nobel 1833. október 21-én született, Stockholmban. A család eredetileg Angliából származott; nevük Nobilius volt. A 19. század elején költöztek Svédországba. Apja is gyáros és feltaláló volt, aki az orosz hadiiparnak is dolgozott. Halála után Alfred Nobel folytatta apja kísérleteit. 1863-ban fejlesztette ki a robbantó gyutaccsal történő kezdő gyújtását, 1865-ben megalapította a Dinamit Nobel Részvénytársaságot. 1867-ben nitroglicerinből és kovaföldből nagy hatékonyságú robbanóanyagot állított elő, amelyet "dinamit" néven szabadalmaztatott. Ezzel forradalmasította a haditechnikát és a robbanóanyagok ipari felhasználását.
Nobel-díjakat első alkalommal 1901-ben, csak öt évvel Nobel halálát követően osztottak. Az irodalmi és a tudományos díjakat csak élő természetes személyeknek ítélhetik oda, a béke Nobel-díjat ugyanakkor szervezetek is megkaphatják. A Nobel-díjak átadására minden év december 10-én, Nobel halálának évfordulóján kerül sor. A díjátadó ünnepség helyszíne Stockholm, a béke Nobel-díj kivételével, amelyet Oslóban, a városházán adnak át, V. Harald norvég király jelenlétében. Érdekesség, hogy a díjazottaknak egy előadást kell tartaniuk a Nobel-díjjal jutalmazott alkotásukkal, találmányukkal összefüggésben. Az előadásokra jellemzően a december 10-i díjátadást megelőzően, az ún. Nobel-héten kerül sor, a béke-díj esetében ugyanakkor az átvétel napján szokás azt megtartani.
1901 és 2010 között a Nobel-díjjal jutalmazottak száma 833 volt, közülük a férfiak száma 773, a nőké 40, a szervezeteké pedig 20.
Magyar Nobel-díjasok:
Lénárd Fülöp (1862-1947) - 1905-ben kapott fizikai Nobel-díjat a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért.
Lénárd Fülöp (1862-1947) - 1905-ben kapott fizikai Nobel-díjat a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért.
Bárány Róbert (1876-1936) - 1914-ben kapott orvostudományi Nobel-díjat a füllel és az egyensúlyérzékeléssel kapcsolatos munkásságáért ("vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért").
Zsigmondy Richard (1865-1929) - 1925-ben kapott kémiai Nobel-díjat "a kolloid oldatok heterogén természetének bizonyításáért és az ultramikroszkóp feltalálásáért".
Szent-Györgyi Albert (1893-1986) - 1937-ben kapott orvosi és élettani Nobel-díjat "a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársav-katalízis szerepének terén tett felfedezéseiért."
Hevesy György (1885-1966) - 1943-ban kapott kémiai Nobel-díjat "az izotópok indikátorként való alkalmazásáért."
Békésy György (1899-1972) - 1961-ban kapott orvosi-élettani Nobel-díjat "a belső fül, a csiga ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos fölfedezéseiért."
Wigner Jenő Pál (1902-1995) - 1963-ban kapott fizikai Nobel-díjat az "atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért, különös tekintettel az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért."
Gábor Dénes (1900-1979) - 1971-ban kapott fizikai Nobel-díjat "holografikus módszer feltalálásáért és a kifejlesztéséhez való hozzájárulásáért".
Milton Friedman (1912-2006) - 1976-ban kapott közgazdasági Nobel-díjat a fogyasztáselemzéshez, a pénztörténethez és -elmélethez való hozzájárulásáért, valamint a stabilizációs politika összetettségének bemutatásáért.
Carleton Daniel Gajdusek (1923-2008) - 1976-ban kapott fiziológiai- és orvostudományi Nobel-díjat Baruch S. Blumberggel megosztva kurun végzett kutatásáért.
Polányi János Károly (1929- ) - 1986-ban kapott D. R. Herschbachhal és Yuan T. Lee-vel megosztva kémiai Nobel-díjat az elemi kémiai folyamatok dinamikájával kapcsolatos felfedezéseiért.
Elie Wiesel (1928-2016) - 1986-ban az "emberiség hírvivője"-ként kapott Nobel-békedíjat.
Oláh György (1927-2017) - 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott "a karbokation kémiához való hozzájárulásáért".
Harsányi János (1920- 2000) - 1994-ben kapott közgazdasági Nobel-díjat John Forbes Nash-sel és Reinhard Seltennel megosztva – "a nem kooperatív játékok elméletében az egyensúlyelemzés terén végzett úttörő munkásságért".
Kertész Imre (1929-2016) - 2002-ben kapott irodalmi Nobel-díjat önéletrajzi ihletésű, a holokausztról és az önkényuralomról szóló műveiért. Ő az első magyar író, aki megkapta ezt az elismerést és Szent-Györgyi Albert után a második olyan magyar Nobel-díjas, aki itthon végzett munkájával érdemelte ki ezt.
Karikó Katalin (1955-) - 2023-ban kapott fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat megosztva Drew Weissmannal a biokémiai felfedezéseikért, amelyek lehetővé tették egy hatékony mRNS-alapú vakcina kifejlesztését a COVID-19 ellen.
Krausz Ferenc (1962-) - 2023-ban kapott fizikai Nobel-díjat megosztva Pierre Agostinivel és Anne L'Huillierrel a kísérleti módszereikért, melyek az anyagban jelen levő elektronok dinamikájának vizsgálatában alkalmazható attoszekundumos fényimpulzusokat generálnak.